Egyházi írónőről emlékszik meg egy pesti emléktábla annak a háznak a falán, ahol az írónő nem éppen egyházi életet élt. Puella Classica az illető, aki, miközben az irodalmi parnasszusról álmodozott, volt kasszírnő, szexmunkás és vélhetőleg egy ideig bordélyházban tengette napjait. Magyarországi évei örökre tüskét hagytak benne, de ez nem meglepő, ha megismerjük a sztoriját. Stöki folytatja sorozatát, sőt sorozatait egy újabb figurával a „boldog” békeidők panoptikumából, aki egyszerre volt botcsinálta betűvető és a kávéházi élet ismert alakja.
Embed lent, direkt letöltés innen, RSS itt, Spotify oldal itt, iTunes itt, Podbean oldal itt.
Források:
- Saly Noémi: A Puella Classica – Egy századeleji „írónő” hányattatásai és színeváltozásai [pdf]
- https://hvg.hu/360/20231201_Budapesti_fura_szerzetek_Puella_Classica_prostitucio_irodalom_Budapest
- Arcanumról (fizetős): Bevilaqua Borsody Béla – Mazsáry Béla: Pest-budai kávéházak (1935), Literatura 8. (1933), Friss Ujság, 1925/122., Pesti Hirlap, 1913/179., Kalligram, 2016/1.